Az önkormányzati idősellátás fejlesztésén dolgozik a TÖOSZ Idősügyi Hálózata

2020. 12. 17. | A D-Care Labs projekt hírei

A TÖOSZ Idősügyi Hálózatának második, 2020. december 15-ei ülésén folytattuk a november 3-i alakuló ülésen megkezdett közös munkát az önkormányzati szolgáltatások folyamatos fejlesztése érdekében. Az online konferencián az otthonápolás és gondozás innovatív lehetőségeit, fejlesztési irányait helyeztük középpontba szakértő előadók és az otthonápolási szektor szereplőivel folytatott kerekasztal-beszélgetés segítségével.

Dr. Gyergyák Ferenc, a TÖOSZ főtitkára nyitotta meg az ülést, majd röviden bemutatta a D-Care Labs projektet, amely a Duna Interreg program támogatásával, a Duna régió 10 országának nemzetközi konzorciumaként jött létre a baden-württembergi Diakone Baden vezetésével.

A projektben a magyar partner a TÖOSZ és társult partnerei a BM, az EMMI és az SZGYF.

A főtitkár elmondta, hogy az otthoni gondoskodási formák fejlesztési projektjébe az idősgondozás önkormányzati kihívásai miatt fogtak bele, mint ahogyan ez az Idősügyi Hálózat is emiatt született. Kiemelte, hogy számtalan problémával találkoztak ezen a téren a szolgáltatások fenntartói, működtetői szempontjából, és mint mondta: „sajnos magánemberként is egyre többen vagyunk vagy válunk a családjainkon keresztül így vagy úgy érintettekké."

Hozzátette: "Ugyanakkor mi hiszünk benne, hogy erre a helyzetre az innovációk keresése a kulcs, és ehhez a projekthez számos kiváló szakértőt, szervezetet nyertünk meg, akik osztják velünk ezt a véleményt, és készen állunk elindítani a magyarországi D-Care Lab-et."

A TÖOSZ főtitkár tájékoztatása szerint a LAB résztvevői lehetnek: önkormányzatok, önkormányzati intézmények, társadalmi vállalkozók (pl. fiatal tehetségek a felsőoktatásból és a tudományos kutatásból) vagy szociális vállalkozók (csapatok) a szociális szolgáltatói/ kkv szektorból a laboratóriumi program fő célcsoportjai. Ők új szolgáltatásokat / termékeket fejlesztenek ki.

Dr. Gyergyák Ferenc elmondta: a projektpartnerek közösen kidolgoztak egy közös ciklikus LAB módszert, amely a nemzeti igényekhez és környezethez igazítható, a Heidelbergi Egyetem vezetésével. A projekt egy kísérleti ciklust tartalmaz a D-Care Lab programból a szociális vállalkozók / intézményi vállalkozók számára. A D-Care Labs teret és támogatást nyújt az innovatív otthoni gondozási szolgáltatások és termékek létrehozásához. Az iteratív folyamat tapasztalati tanuláson, próbálkozásokon alapul, valamint arra törekszik, hogy az új megoldás prototípusait minél korábban tesztelés alá fogják különböző felhasználói (kedvezményezett) és szakértői csoportokkal.

Hat workshopra kerül sor, 2021 április végén lesz az első

A főtitkár kiemelte, hogy a LAB résztvevőket a folyamatban több szereplő is támogatja: Az ASP-k (társult partnerek) és további állami partnerek (minisztériumok, önkormányzatok és szakmai szervezetek) szakértőként / együttműködőként szerepelnek. További LAB partnerek vesznek részt mentorként pl. állami, vagy magán szociális szolgáltatók, kkv-k például marketingszakértők, digitalizációs szakértők. Az otthoni gondoskodás kedvezményezettjei (idősek, fogyatékossággal élő emberek, speciális igényű gyermekek- DTP célcsoport: lakosság) vagy a csoportok képviselői (pl. idősek tanácsának, szülői képviselőinek) bekerülnek a szolgáltatás / termékfejlesztés különböző szakaszaiba: a LAB programokban részt vesznek a legsürgősebb szükségletek beazonosításában az adott országban. Őket az új kifejlesztett prototípus tesztfázisába is bevonják. Ezenkívül a társadalmi beruházások kialakult regionális ökoszisztémájának részeként a potenciális üzleti partnerek és a szociális befektetők tagjai a LAB hálózatnak. A szociális vállalkozóknak / intézményi vállalkozóknak lehetőségük lesz új fejlesztett szolgáltatásaikat / termékeiket bemutatni (pitch) nekik. Ezúton a szükséges finanszírozási forrásokhoz hozzá tudnak jutni. Az érdekelt üzleti partnerek új szolgáltatásokat / termékeket vásárolhatnak.

Kiemelte, hogy az első szakaszban 2021 január 10-e körül pályázati felhívást tesznek közzé a LAB részvételre, amelyre jelentkezhet bármely szervezet vagy személy, aki készen áll arra, hogy egy új vagy már meglévő szolgáltatást vagy terméket dolgozzon ki az otthonápolás területén (bármilyen típusú ellátás az élelmiszer-házhozszállítástól a speciális egészségügyi szolgáltatásokig, nem függve attól, hogy a szociális ellátás vagy az egészségügyi szektorba tartozik-e, és, hogy ki a fenntartó: állam, önkormányzat, egyházi vagy civil szervezet, stb.)

Dr. Gyergyák Ferenc felhívta az érdeklődők figyelmét, hogy pályázzanak egy innovációs csapattal, legalább 2, de legfeljebb 3 emberrel, a szektor különböző területeiről jövő résztvevőkkel: például egy innovációs csapatot alkothat a polgármester és a Szociális Gondozási Intézmény vezetője. Fontos, hogy a csapatnak konkrét fejlesztési igényei legyenek, legyen egy probléma, amelyre koncentrálni szeretnének, és amelyre megoldást keresnek. A pályázáshoz nincs szükség arra, hogy tudják, mi lenne a pontos megoldás. Az egyetlen befektetés a résztvevő oldaláról a rászánt idő lesz, amely az innovációs csapat egy tagja számára a 14 hónap alatt elérheti a munkaideje 15%-át. Kiemelte, hogy az Interreg Duna Transznacionális Program támogatásának köszönhetően a részvétel a Magyar D-Care Lab első szakaszában ingyenes.

Elmondta, hogy a legjobb ötleteket tartalmazó innovációt (csapatokat) egy zsűri választja ki a regionális laboratóriumi programban való részvételre. Minden laboratórium átláthatóvá teszi a kiválasztási kritériumokat.

Hangsúlyozta, hogy a magyarországi LAB új otthoni gondoskodási szolgáltatások, vagy termékek bevezetését fogja támogatni a (Duna) régióban. Ezért minden LAB a projekt országaiban kidolgoz egy koncepciót arról, hogy milyen lehet a hatékony innovációk megvalósulását célzó támogatási rendszer. A regionális LAB-ok (vagyis a partnerországok LABjai) legjobb megoldásait a projekt záróeseményének Nemzetközi Társadalmi Innovációs Estjén kerül bemutatásra. Ezenkívül minden LAB rövid videoklipeket készít (angolul és a megfelelő nemzeti nyelven) minden sikeres vállalkozóról / vállalkozásról (csapatról), akik új otthoni szolgáltatást / terméket fejlesztettek ki, hogy elérjék az egész Duna régiót. Ezeket a rövid videókat online elérhetővé tesszük - mondta.

 

Kiemelte, hogy a LAB-ba való pályázás előtt egy közös gondolkodásra invitálnak mindenkit. A TÖOSZ innovációs versenyt hirdetett, http://xn--tosz-5qa.hu/news/650/73/Mit-jelent-onnek-az-innovacio-az-idosellatasban-az-otthonapolasban/ "amelyben kíváncsiak vagyunk arra, hogy mit jelent az innováció fogalma az idősügyi és/vagy az otthonápolási ellátásokban! Minden műfajt és formátumot szívesen fogadunk: kép, szavak, szófelhők, montázsok, videók, esszék stb. Nem szabunk keretet a gondolkodásnak!

A D-Care Labs projektünkben érkezett felajánlásnak köszönhetően tárgyjutalmat sorsolunk ki azok között, akik a szakmai zsűri által legjobbnak tartott gondolatot, történetet, szolgáltatás-leírást, vagy akár innovációs ötletet beküldik emailben!

A válaszokat e-mailben várjuk, 2021. január 6-án 12.00 óráig, ide: sabjan@toosz.hu és bago@toosz.hu (Kolin-Sabján Katalin a projekt menedzsere és Bagó Andrea projektasszisztens részére) 

Tárgyjutalom: egy Huawei MediaPad T3 10 9.6 16GB tablet

Sorsolás: 2020. január 13-án 12 órakor" - tájékoztatta a résztvevőket a főtitkár.

Az elhangzott előadáshoz kapcsolódó prezentáció ITT található.


Csizmadia István
, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezető hivatali főtanácsosa az idősek otthonápolását és gondozását segítő innovatív fejlesztési megoldásokról adott tájékoztatást az ÁEEK nemzetközi együttműködési projektjeinek tükrében.

Csizmadia István elmondta, hogy az ÁEEK beolvad az Országos Kórház Főigazgatóságba, amely a projektek megvalósítására is kihat. A főtanácsos közvetlen uniós program keretében megvalósuló projekteket ismertetett. Elmondta, hogy szervezetük az Interreg Europe és az Interreg Central projektekben vesz részt, sok projektjük fut jelenleg az unió egészségügyi programjában, és van egy két kutatási keretprogramhoz kapcsolódó projektjük is.

Kiemelte, hogy a projektekben ritkán hajtanak végre építési vagy gyógyítási, ellátási tevékenységet, alapvetően szakpolitikai ajánlásokat dolgoznak ki nemzetközi konzorciumoknak. Különböző jó gyakorlatok kerülnek megismerésre, megosztásra, átvételre, pilot keretében történő megosztásra. Hazai új ötleteket, megoldásokat igyekeznek kipróbálni a tanultak alapján. Előadásában részletesen ismertette a nemzetközi  projekteket.

Az elhangzott előadáshoz kapcsolódó prezentáció ITT található.

Dr. Tróbert Anett Mária, a Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Kutatóintézet munkatársa előadásában egy, a családi gondozók körében végzett online kutatás részeredményeit ismertette.

Az idős hozzátartozót gondozó családtagok megterheltségét és a házi segítségnyújtás összefüggéseit vizsgálták a COVID -19 első részében - mondta Dr. Tróbert Anett Mária. Kiemelte, hogy a kutatásban részt vett Széman Zsuzsa professzor asszony a Semmelweis Egyetem EKK Mentálhigiéné Intézet részéről, valamint a Társadalomtudományi Kutatóközpont részéről Bagyura Márton.

Kiemelte, hogy azért választották a házi segítségnyújtás vizsgálatát, mert a költséghatékonyság révén egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan ellátási formák, amelyek hatékonyabban az idősek otthonában nyújtanak ellátást. A házi gondozást azonban nemcsak a formális gondozók végzik, hanem informális gondozók is egyre inkább bevonódnak a gondozási folyamatba, főleg családtagok. Az ő növekvő szerepük maga után vonja, hogy a megterheltségük növekszik. Az ellátórendszer az ellátottak igényeire fókuszál, a családtagok támogatására nincsenek jelenleg szolgáltatások - mondta.

Dr. Tróbert Anett Mária rámiutatott, hogy a házi segítségnyújtás iránti igény jelentősen megnőtt, de a kapacitások nem növekedtek. A gondozás a családtagoknak nagy kihívás volt a járványhelyzetben. A házi segítségnyújtás elérhetősége is csökkent, amely hatott a család gondozási feladatainak növekedésére. A kutatás célja az volt, hogy az idős hozzátartozót gondozó családtagok megterhelődését vizsgálják a COVID idején, illetve megnézzék a megterhelődés és a munkahelyi kiégés összefüggéseinek vizsgálatát, valamint a megterhelődés és a járványhelyzet összefüggéseit.

Tekintettel arra, hogy az adatelemzés még zajlik, ezért az előadó kutatási részeredményeket ismertetett. Az általa ismertetett kutatási adatok, eredmények a publikálás követően válnak majd nyilvánossá.

Majerné Horváth Anita, a Magyarországi Otthonápolási és Hospice Egyesület (MOHE) elnöke az otthonápolás jelenlegi helyzetéről beszélt.

A MOHE elnöke egészségügyi oldalról foglalta össze az idősek otthoni ellátásának lehetőségét.  A jogszabályi háttér ismertetésénél kiemelte, hogy 2015-től az új alapellátási törvény az alapellátáshoz kapcsolja az otthoni szakápolást és a hospice ellátást.

Mint mondta, az otthoni szolgáltatások körét tekintve két fő vonalat lehet elkülöníteni, egyrészt az otthoni szakápolást, másrészt az otthoni hospice ellátást.

Majerné Horváth Anita rövid áttekintést adott az igénybevétel alapjaiból.  A háziorvos központi szerepet tölt be a rendszerben, hangsúlyozta.

Elmondta: a szolgáltatók kb. 73 %-a forprofit vállalkozás, 11 % valamilyen önkormányzati vagy állami intézmény, 16 %-a alapítvány vagy más nonprofit szervezet.

Kiemelte, hogy az ország mintegy 8-10 éve 100 %-osan lefedett otthoni szakápolási szolgáltatások tekintetében. A lekötött vizitszámok lakosságarányosak, ebből adódik, hogy megyénként eltérő a számuk.

Előadásában rámutatott, hogy:

- Valós és virtuális lefedettségről is beszélhetünk, erős egyenlőtlenség van vidék és város vonatkozásában.

- A dolgozói létszám 3500 fő, részmunkaidős vagy megbízásos jogviszony keretében látják fel a feladatot.

- A szolgáltatás iránti igény évről évre folyamatosan nő.

Majerné Horváth Anita kitért az otthoni szakápolás finanszírozására, valamint kapacitási nehézségekre. Elmondása szerint az ellátást biztosító szolgáltatók száma erőteljes csökkenést mutat, ennek oka a rendszer működési nehézségeiben rejlik. Hozzátette: az otthoni szakápolás rendszerében olyan értékek és tartalékok vannak, amelyek hatékony felhasználásával jelentős eredmények érhetők el, ezért nagyon sok kitörési pont van, amelyet ismertetett.

Az elhangzott előadáshoz kapcsolódó prezentáció ITT található.

A prezentációkat követően kerekasztal beszélgetésre került sor, amelyen a résztvevők az otthonápolás és gondozás önkormányzati lehetőségeit járták körbe.

Dr. Steiner Erika, a TÖOSZ főtitkár-helyettese, az Idősügyi Hálózat felelőse elmondta, hogy az alakuló ülésen  ez már téma volt, amelyen a résztvevők rávilágítottak egyrészt arra, hogy az önkormányzatok oldaláról milyen kihívások, problémák és lehetőségek vannak munkáltatói oldalról, másrészt, mint szolgáltatók szempontjából.

A beszélgetés résztvevői ezt követően közösen vitatták meg az otthonápolás és gondozás  lehetőségeit önkormányzati szempontból.

Az alábbi megállapítások, javaslatok hangzottak el:

-          Az önkormányzatok látnak rá a legjobban az egészségügyi és szociális ügyekre, ezért nekik kellene egy összefogó szerepet betölteni.

 

-          Kiemelt szerepe lehet továbbá a háziorvosoknak, aki el tudja dönteni, hogy egészségügyi vagy szociális szolgáltatást kell-e igénybe venni.

 

-          Az otthoni szakápolási szolgálatokat a COVID idején nagyon sok oldalról megtalálták, de a lehetőségek korlátozottak, a koordinálás napi szinten jelen van.

 

-          Az otthoni szakápolás kapcsolatot tart, egyfajta koordináló szerepet tölt be jelenleg is

 

-          Rendszermódosításokat kell végrehajtani, szakemberek kezébe kell adni a lehetőséget.

 

-          A gondozói munka mellett nagy szükség lenne  mentális támogatásra. Egyfajta párbeszédre van szükség a gondozók, a családtagok és a szolgáltatók között. A családtagoknak érezni kell, hogy partnerként kezelje őket az ellátó rendszer.

 

-          Felmerült egyfajta diszpécser központ létrehozásának lehetősége, amely egy bejövő hívás esetén azonnal tudja javasolni, hogy házi gondozást, házi ápolást, étkeztetést vagy bármilyen más ellátást kell-e igénybe venni.

 

-          A rendszerben gondolkodást erősíthetné egy online rendszer, amely kezelné a felmerülő szükségleteket, illetve szolgáltatásokat. Ez irányban kell gondolkodni.

 

Az idősügyi hálózat következő ülése januárban lesz, melyről előzetesen meghívót küldünk tagjainknak és valamennyi érintett szereplőnek. Csatlakozzon a következő online ülésen a munkánkhoz!