Önkormányzati tapasztalatcsere Gödöllőn

Dr. Gyergyák Ferenc a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ főtitkára és a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programjának Irányító Bizottságának vezetője elmondta, hogy „senkinél nincs ott a bölcsek köve”, minden településnek megvannak a saját különlegessége, azonban lehet, hogy valahol másutt találja meg a megoldást, vagy az ötletet a megoldás felé a hasonló problémára. A több mint 10 éve működő Program Irányító Bizottságának tagjai: a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Magyar Faluszövetség, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Belügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Innovációs és Technológiai Minisztérium az Országos Polgárőr Szövetség, Homo Oecologicus Alapítvány és az e-Demokrácia Egyesület. A Program a tudás terjesztéséről is szól: minden nyertes településen disszeminációs rendezvényeket szerveznek, ahol a helyszínen lehet tanulmányozni a jó gyakorlatokat. Idei témák voltak: idősügyi ellátások, roma és nem roma önkormányzatok együttműködése, közbiztonság és társadalmi részvétel. A gödöllői konferenciához külföldi testvérvárosi kapcsolatokat kerestünk, akik külföldi jó példákat hoznak. Sajnos a német és az osztrák testvértelepülések nem tudtak ideutazni, de nagy érdeklődést mutattak. Örömét fejezte ki a vajdasági kapcsolatnak és jelenlétnek.

Idén az Irányító Bizottság (IB) úgy döntött, hogy külföldi szakmai tanulmányúton való részvételi lehetőséget kapnak a nyertesek. A bolgár tanulmányút nagy sikernek örvendett 2019. szeptember közepén, tele tanulságos előadásokkal, feszített programmal. A jó gyakorlatok gyűjtése kapcsán is bebizonyosodott, hogy az együttműködésben rejlik az erő: az MFSZ, MÖSZ és TÖOSZ elkötelezett a közös fellépés irányába.

Dr. Gémesi György a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) elnöke, Gödöllő polgármestere üdvözölte a résztvevőket és elmondta, hogy auz országos önkományzati érdekszövetségek jó együttműködését példázza, hogy bizonyos témákban közösen szervezünk rendezvényeket. Sokszor mondják azt, hogy miért kell a testvér-települési kapcsolatokra áldozni a helyiek közpénzéből.

Erre válaszként mesélte el, hogy Gödöllőnek 15 testvérvárosa van, amelyek mindig valamilyen kontakt alapján erősödnek önkormányzati szintre: sport, kultúra, cserkészek stb. Nagyon fontos, hogy az emberek megismerjék egymást, és a már meglevő személyes kapcsolatok önkormányzati szintre emelkedve még tovább erősödjenek az intézményesülésen keresztül. Jó példaként említette az immár hat éve működő programjukat: minden évben a testvérvárosok 12-16 év közötti gyermekei számára gyermektábort szerveznek. A személyesen megélt kapcsolatok nagyon élénkítik és erősítik a gyermekek szociális készségeit. Gödöllőnek például Indonéziából és Indiából is van testvérvárosa, ám a két ország között nincsen diplomáciai kapcsolat. A gyermektáborban beszéltek egymással a nagykövetek és támogatták ezt a tábort. Mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy történelmi jelentőségű volt ez a találkozási lehetőség. A polgármester elmondta, hogy „Mi önkormányzatok más szemüvegen keresztül tudjuk bemutatni a világot és az emberek közötti kapcsolatrendszereket”.

Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség (MFSZ) elnöke, Szentkirály polgármestere szintén örömét fejezte ki a közös munka iránt valamint a szövetségi szorosabb együttműködés miatt. Példaként említette meg a Szent Király Szövetséget. A települések neveiből kiindulva 1992-ben indult az együttműködés, 1997-ben írták alá az alapító okiratot. Az összetartó kapocs a települések önazonosságának és a szellemi örökség megőrzése. Szent István fejedelemmé választásának 1000. évfordulója alkalmából alakult meg a Szent Király Szövetség, melyhez eddig 22 Kárpát-medencei település csatlakozott: Magyarországról Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szombathely-Szentkirály, Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván és Székelyszentkirály, Felvidékről Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, valamint Sajószentkirály és Sajókirályi. További részletek szövetség honlapján találhatóak: http://www.szentkiralyszovetseg.hu/

Frank Spengler képviseletvezető a Konrád Adenauer Alapítványtól köszöntötte a résztvevőket és elmondta, hogy jól bevált hagyomány, hogy a MÖSZ vezetésével ebben az időszakban konferenciát szervez alapítványuk. A Konrad Adenauer Alapítvány évek óta támogatja a MÖSZ-t az oktatás és a kultúra területén. Különösen örül annak, hogy sok polgármester vesz részt a konferencián, akik a határon átívelő tudás-transzferről osztják meg tapasztalataikat. Az Alapítvány egy német politikai alapítvány, ami a német CDU-hoz, a Kereszténydemokrata Unióhoz áll közel és világszerte ezeket az értékeket terjeszti. Több mint 100 külföldön működő irodájuk 200-nál is több projektet támogat. A szellemi örökség ápolásának megfelelően az alapítvány nagy jelentőséget tanúsít az önkormányzatoknak és azok szövetségeinek. Munkájuk középpontjában a demokrácia és a jó kormányzás támogatása áll, helyi és regionális szinten. Munkájuk súlypontja a határon átívelő együttműködés, mivel a nemzeti kormányok mozgástere korlátozott. Az európai értékeket ugyanakkor határokon átívelve kell érvényre juttatni. Az önkormányzatok vannak a legközelebb az emberekhez, ezért ők politikai és erkölcsi felelősséggel bírnak. Különösen fontos ez a szomszédos országok tekintetében.

Kiss Csilla kormány-főtanácsos (Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkársága) elmondta, hogy a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja Irányító Bizottságának is tagja, ezért is hangsúlyozza, hogy a felzárkózás politikában is tanulnunk kell a már működő jó megoldásokból, ezért is támogatja immár a Belügyminisztérium keretein belül a felzárkózás politika állami vezetése a programot. Előadásában kiemelte, hogy hazánk elsők között alkotta meg a Nemzeti Felzárkózási Stratégiát az uniós országok között. Röviden felvázolta a felzárkózás-politika országos rendszerét. Folyamatos visszacsatolás jellemzi az öt beavatkozási területen működő politikát.

Kiemelte a legfontosabb alapelveket: közös felelősségvállalás, komplex szemlélet és minél korábbi beavatkozás. Az önkormányzatok az egyik legfontosabb pillérét jelentik az országos politikának a helyi esélyegyenlőségi programokon keresztül. A helyi esélyegyenlőségi fórumok és a Roma Koordinációs Tanács is megtestesítik a vélemények cseréjének helyét. Megyei szinten egyeztetési hálózatot is kialakítottak: 9 megyében indult megyei platformok formájában; ám mára 18 megyében működnek ezek az egyeztetések. Remélhető, hogy a partnerségi forma fennmarad az EU-s program lejárta után is.

Az előadó nevesített néhány jól működő programot: Biztos Kezdet Gyerekházakban 1-3 éves gyermekek együtt vesznek részt programokon szüleikkel programokon. 110 gyermekházban segítik a gyermekek és szülők fejlődését. A Gondoskodó Kollégium és a Kollégium Plusz programokkal a szegény gyermekek tanulási lehetőségeit teremtik meg. A Roma Szakkollégiumokból 11 működik az országban, és a közös felelősségvállalást példázza. A cél a roma értelmiség kinevelése, akik képesek a saját nemzetiségükért felelősséget vállalni. A roma családokban erős a családi kötelék és ezt kihasználva próbálnak meg értelmiségi fiatalokkal segíteni az egész roma közösségnek.

A következő időszak uniós fejlesztéseinek tervezése zajlik, ezért fontos a monitoring. Kutatói hálózat alakítja ki és működteti a visszacsatolás módszerét, statisztikai kimutatások igazolják a program eredményeit. 20 és 25 %-os fejlődést bizonyító eredménymutatók vannak.

Önálló háttérintézményt kapott a felzárkózás-politika: a Társadalmi Esélyteremtési Igazgatóság képében.

Legfontosabb elemek: a fenntarthatóság: az együttműködés rendszerének megerősítése és a fókusz a legszegényebb településekre (Felzárkózó települések programja). Tiszabőn és Tiszaburán a Máltai Szeretetszolgálat működtetett egy diagnózis és jelenlét alapú programot. Ez szolgált előzményként a Felzárkózó Települések Programjához. 1404/2019 (VII.5.) Kormányhatározat rögzíti a programot. Vecsey Miklós kormánybiztos a koordinátora a programnak, ami nagyon széleskörű társadalmi összefogással valósul meg 300 településen. 6 mutatóból álló komplex indikátorral választották ki a résztvevő településeket. A 300 településen 264 ezer lakost érint a program. 2019-ben 33 település kezdte el a programot: együttműködő csoportok alapultak különböző szakemberek és településvezetők részvételével: közösen gondolkodnak és ötletelnek.

www.romagov.hu a címe a honlapnak, ami a felzárkózás-politika híreinek közzétételére szolgál.

Az előadás letölthető innen

Frank Nóra szakértő (Tempus Közalapítvány) előadásában az Európa a polgárokért programról beszélt. 2020 végén zárul az aktuális periódus. Magyarországról évente kb. 40 nyertes projektet vezetnek magyarok, ami előkelő helyet jelent hazánk önkormányzatainak a programban. Nemzetközi, transznacionális projekteket támogat a program, de hazai együttműködésekre is sor kerülhet ezeken belül. Bemutatott két példaértékű projektet, amelyről készült videók elérhetők itt:

https://www.youtube.com/watch?v=WMW2xJT0u1A&list=PLvX6d645XdP93-sxe0cbu1CL3C66PT-Hb&index=3

https://www.youtube.com/watch?v=PdJvOQ3G9ZY&list=PLvX6d645XdP93-sxe0cbu1CL3C66PT-Hb&index=6

Részletes információk a programról magyar nyelven elérhetők a következő címen az Interneten: www.europaapolgarokert.hu

Az előadás elérhető ide kattintva

Szűcs Csaba alpolgármester Kiskunhalas Város Önkormányzata képviseletében tartott előadást a romák és nem romák együttélése témakörben, jó gyakorlatuk 2018-ban a kategória nyertese volt a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programjában.

„Szociális segítőhálózat, mint a helyi társadalomfejlesztés sikeres eszköze” című előadása letölthető innen

Csikós László szociális és egészségüggyel megbízott tanácsnok Magyarkanizsa Község Önkormányzata (Szerbia) képviseletében tartott előadást „Romák helyzete Magyarkanizsa községben” címmel.

Két autonóm tartományból áll az országuk: az északi tartomány, Vajdaság 146 önkormányzattal, Közép-Szerbiában Belgrád fővárossal 17 önkormányzat agglomerációja és Koszovó autonóm tartomány. Jelenleg centralizációs törekvések zajlanak az országban. Nemzetiségi összetétele: 21 nemzeti tanács működik (kisebbségi önkormányzatok), a legnépesebb kisebbség 252 ezer fővel a magyar kisebbség. 147600 fő vallotta magát romának. 2022-ben lesz legközelebb népszámlálás. A 21 nemzeti tanács minden évben választást tart: 19-ben közvetlen választás van. 7,1 millió lakosa van az országnak, kb. 2/3-a szerb nemzetiségű. Magyarkanizsán 24 ezer lakos található.

A településükre Romániából érkeztek romák. 1999-ben a NATO bombázások idején 11 ezer roma érkezett délről Szabadkára. Ugyanez történt számos városukban. A 2000-es években érkeztek a „gábor romák” is városukba.

Másik betelepülő népcsoportot képeztek azok, akik elmenekültek Koszovóból, szerencsét próbáltak az EU-ban. Egy időben 805 eurós segélyt kaptak fejenként, ezért sok koszovói menekült státuszt kért Nyugat-Európában. Amikor jelentős lett a számuk, akkor az EU éves szinten 10-15 ezer főt toloncolt vissza Szabadka környékére.

Magyarkanizsa Község Önkormányzata 13 településből áll (a községi önkormányzat Szerbiában a magyar járási szintnek felel meg, nincsenek önálló települési önkormányzatok) és közel 24.000 lakosa van. A legnagyobb Magyarkanizsa település 9200 lakossal, a második Horgas 4600 lakossal. A magyarok a többségi népcsoport, de erőteljesen fogy a lakosság. Adorjánra érkeztek meg a beás népcsoport tagjai: itt sikerült megvalósítani a kiskunhalasi komplex integrációs programot. A gyermekeken keresztül a többi generációt is elérték és a felzárkózás politikával.

A többi közösségben javában tart a felzárkózás. Horgoson például tehetséggondozó napközit indítottak. Martonoson felzárkóztató tagozatot indítottak a gyerekeknek, mert nem beszélnek sem szerbül, sem magyarul; mert askari nyelvet beszélnek, a francia és a német mellett, mert őket telepítették vissza nyugatról. Az iskolai hiányzásokat az állami támogatások korlátozásával próbálják kordában tartani. A nyugat-balkáni térség kellős közepéről reményét fejezte ki, hogy az adorjáni példa végrehajtása sikeresen megtörténik a többi településükön is.

Előadása letölthető innen

Az állampolgári részvétel témakörében „Bízni. Törődni. Dönteni. Cselekedni.” címmel Karácsonyi Magdolna aljegyző adott elő Budapest. Főváros XIII. kerület Önkormányzata képviseletében.

Ha egy mondattal kellene jellemezni a települést, azt mondaná „Dinamikusan fejlődő, jól gazdálkodó település”. A növekvő demográfiai számok is ezt jelzik. Göncz Árpád központot alakítottak ki, ami nagyon népszerű, dinamikusan fejlődő településrész. Bérlakás-építési programot működtetnek. Évente egyre több bérlakást épít az önkormányzat. Nincsen szükséglakás, a komfort nélküli lakásul száma mindössze 17.

Ebben az évben 27 milliárd forint volt a költségvetésük főösszege, és mivel az integrált városfejlesztés elkötelezettjei, ezért ennek 33%-a fejlesztéseket finanszírozott. Vannak hosszútávú és középtávú fejlesztési terveik, amik intézkedési tervekre vannak lebontva, ezzel dolgoznak az ágazatvezetők.

Az önkormányzatnak fontos az állampolgári részvétel, mert általa részeseivé válnak az emberek a helyi fejlesztéseknek, sajátjuknak érzik majd. Szeretik majd azt a helyet, ahol élnek, és ez a 13. Kerület. Minden generáció fontos célcsoportja a társadalmi részvételnek. Az ifjúság különösen fontos: 2002-ben merült fel, hogy összekötő kapocsként a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatot megalakítsák: helyiséget kaptak az önkormányzattól, mentor segíti azóta is a munkájukat, finanszírozást kaptak. Az elején fejenként biztosították a pénzösszeget. Először bemutatták az önkormányzati munka világát a fiataloknak és folyamatosan vonták be őket a munkába. Mára rendszeresen egyeztetnek a polgármesterrel, minden előterjesztést véleményeznek és ők készítik elő az ifjúsági koncepciót. „Nem az íróasztal mögül akarunk fejleszteni, hanem közelebb kell menni a célcsoporthoz.”- ez az elvük.

Vass Georgina diákpolgármester folytatta a jó gyakorlat ismertetését Vavrek Dániel diák alpolgármesterrel. Elmondta, hogy céljuk a fiatalok érdekképviselete. Minden iskolából 2 képviselőjük van. Az önkormányzat finanszírozza az általuk kidolgozott programokat, mint pl. a nyelvtanulási programot. A rendezvények aktívabb résztvevői mára több forrást kaphatnak, mint a kevésbé aktívak, ezért már nem kvóta szerint finanszíroznak. Vannak állandó programjaik: gyermektábor, tavasz-nap, Neked-nap, Szép holnap díj. ez utóbbit azoknak adják, akik segítették a diákönkormányzat munkáját. Nagyon jó a kapcsolat az önkormányzat prevenciós központjával, mert fontosnak tartják a drog és alkohollal kapcsolatos prevenciót. Minden pénteken találkoznak, nyílt megbeszélések keretében. Évi egy millió forint támogatást kapnak, további összeget kaphatnak eseményekre, mint pl. a táboroztatás. A 38 ezer forintos táborban (10 napos) a szegény gyermekek ingyen vehetnek részt.

Aljegyző asszony fejezte be az előadást az eredmények ismertetésével: aki közpénzzel dolgoznak, tudják mekkora felelősség: ezek a fiatalok felvállalták, hogy elvégzik a pénzügyi menedzsmentet is, és nagyon lelkiismeretesen és jól csinálják. Az egyik diákképviselőből önkormányzati képviselő is lett.

Zárszóként pedig felolvasta a helyi újságban Vas Georgina diákpolgármesterrel készült interjú egy részletét: arra a kérdésre, hogy „miért jó diákpolgármesternek lenni?” azt válaszolta a diákpolgármester, hogy „Azért is jó, mert jó szakmai kapcsolatban van a polgármesterrel, ami nem csoda, mert mindketten azt akarjuk, hogy a Budapest 13. Kerülete legyen a világ legjobb helye.”

Az előadás letölthető innen

Abasár Község Önkormányzata nevében Tamasiné Dr. Barta Andrea jegyző ismertette jó gyakorlatukat, amellyel a nyertes pályázók közé került a község a program 2019-es szakaszában az idősellátás terén.

2004-ben a kistérségi társulások megalakulásakor közösen kezdtek ellátni bizonyos közszolgáltatásokat települések. Abasárral együtt hat települési önkormányzat alapítottak egy intézményfenntartó társulást: figyelembe vették a helyi sajátosságokat és lefedett 10 ezer főt. Olyan szolgáltatásokat is tudtak nyújtani, amire addig nem volt lehetőségük: pl. a házi segítségnyújtás.

Előadása letölthető innen