Okos falvakról értekeztek a TÖOSZ Innovatív Önkormányzatok Klubjában

2019. 03. 14. | TÖOSZ hírek

Dr. Gyergyák Ferenc, TÖOSZ főtitkár köszöntötte a TÖOSZ Innovatív Önkormányzatok Klubjának résztvevőit 2019. március 11-én a TÖOSZ által üzemeltetett budapesti Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban. A mostani ülés a klub vezetője, Dicső László polgármester javaslatára az okos falvak témáját járta körbe. A témaválasztás oka: Alsómocsolád sikeres részvétele egy EU-s projektben.

2013. május elsején a Baranya megyei Alsómocsoládon alakult meg a TÖOSZ keretein belül az „Innovatív Önkormányzatok Klubja". Létrehozóinak szándéka szerint a klub támogatást nyújthat azoknak az önkormányzati vezetőknek, akik elkötelezettek az új és hasznosítható gyakorlati megoldások iránt, ezzel is elősegítve az egymástól való tanulás lehetőségét. A klub szeretettel várja azokat a hasonlóképp gondolkodókat rendszeres, jó beszélgetésekre, akik szívesen osztják meg tapasztalataikat másokkal, tanulnának más önkormányzatok ismereteiből, gyakorlataiból és szívesen gondolkodnának együtt mindenkivel, akik fogékonyak az újra.

A mostani ülés a klub vezetőjének, Dicső László polgármester javaslatára az okos falvak témáját járta körbe. A témaválasztás oka Alsómocsolád sikeres részvétele egy EU-s projektben.

A falvak és kistérségek számára elérhető lehetőségek láthatóbbá tételéért az Európai Bizottság és az Európai Parlament közzétett egy EU az okos falvakért című dokumentumot. A dokumentumhoz kapcsolódó akcióterv tartalmazta az Okos öko-szociális falvak pilot projekt[1] megvalósítását. A projekt 2017 decemberétől 2019 áprilisig fut. A projekt célja, hogy hozzájáruljon az okos falvakkal kapcsolatos jövőbeli szakpolitika alakításához. A projektnek négy célkitűzése van:

  1. Feltérképezni a vidékben rejlő lehetőségeket és a főbb kihívásokat az Unión belül;
  2. Meghatározni az „okos falvak” fogalmát;
  3. A „jó gyakorlatok” meghatározása és kidolgozása tíz konkrét példán keresztül;
  4. Meghatározni az okos falvakká válás főbb lépéseit hat esettanulmányon keresztül. Ezek során az érintettek bevonásával egy cselekvési terv készül, amely hozzájárul majd az okos öko-szociális faluvá váláshoz.

A projekt kertében kiválasztásra és feldolgozásra került 8 jó gyakorlat közül az egyik Alsómocsolád volt. Alsómocsolád Község - mint Magyarország első okos térségének az Észak-Hegyhátnak egyik települése - alapértékként kezeli a hagyományok, a környezet tisztelete és a fejlődés szinergiáját. Ezen alapérték megtestesülése az öko-szociális okosfalu gondolat.

Az Európa Parlamentben 2019. február 21-22-én megrendezésre került konferencia keretében mutatkoztak be a jó gyakorlatok és kerültek a szakmai és finanszírozási javaslatok megfogalmazásra.

Az Innovatív Önkormányzatok Klubja keretében ismertették az EU javaslatait, valamint műhelymunka keretében indították el a közös gondolkodást a várható uniós Okos Falu Programban való részvételre.

„Okos falu, okos térség, bemutatkozásunk Brüsszelben” címmel tartotta meg előadását Dicső László (letölthető innen)

Gelencsér Géza, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesületelnöke, a Koppányvölgy Natúrpark képviseletében bemutatta a finn kezdeményezésre született Okosfalvak Hálózatát ( www.smart-village-network.eu )

A tagdíj-mentes informális hálózat egy nyitott, alulról építkező falvak hálózata, amelynek célja a tapasztalatcsere a vidéki kihívásokra vonatkozó válaszokról elsősorban okos megoldásokkal.

A falvak, közösségek, önkormányzati szövetségek hálózata a jövő vidékfejlesztési politikájának kifejlesztését hivatott támogatni. Tagjai Európa majdnem minden országából szerveződtek.

„Okos térség stratégiai keretek, Okos Hegyháti Tapasztalatok” címmel Gáspár Mátyás tartott előadást, aki a digitális ökoszisztéma nemzetközi szakértője, Okos Hegyhát Térség szakmai vezetője.

Gondolatindítóként elmondta, hogy a digitális jövő: lépni veszélyes, nem lépni lehetőség. Az OECD Enhancing Rural Innovation című alkotása összefoglalta a 10 feltételt, ami a vidék fejlődésének a motorja lehet:

  • DECENTRALIZÁLT ENERGIA RENDSZER
  • FELHŐ ÉS INTERNET OF THINGS (IOT, 5G)
  • ÖNVEZETŐ AUTÓK
  • DRÓNOK
  • ELOSZTOTT GYÁRTÁS
  • AZ ÉLELMEZÉS JÖVŐJE
  • AZ OKTATÁS JÖVŐJE
  • AZ EGÉSZSÉG JÖVŐJE
  • DIGITÁLIS ÖSSZEKAPCSOLTSÁG
  • ÁTALAKULÓ ÉRTÉKRENDSZER, KULTÚRA

A magyar helyzetről szólva elmondta, hogy 75 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra 2019. évi felhasználásra. Kétféle megközelítés van az okospontokra: amikor a cégek olyan központot hoznak létre, ahol műszaki okos eszközöket lehet beszerezni, illetve olyan alkalmazásokat, rendszereket. Az Invitech az élen jár a kistelepülések számára, amiben hálózati eszközöket lehet igénybe venni.

A probléma az, hogy kevés szó esik a komplex okos megoldásokról.

A Települési Tárinformatikai Platform egy központi program, ami 2020-tól ingyenesen igénybe vehető szolgáltatás lesz. Ami érdekes, mert minden tapasztalat eddig azt mutatta, hogy mindenütt helyi sajátos igények vannak. Mobilon elérhető helyi alkalmazások, térfigyelő rendszer…stb. Vannak kötelező elemei, és vannak választhatóak. Központi városkártya rendszer (az okostelefonok már többet tudnak, ezért nem biztos, hogy a fejlődés tempójával számol). Okos iskola, okos utca, várostárca, intelligens épületüzemeltetés.

Digitális ökoszisztémáról beszélhetünk vidéken inkább.

Az Okos Hegyhát Programban bemutatta a részletes lépéseket, amik a stratégiaalkotást eredményezték. 48 helyi résztvevőt vontak be az igényfelmérés során. A digitális ökoszisztéma öt elemből áll: személyekből, adatokból, műszaki infrastruktúrából, technológiai lehetőségekből.

Összevetették az élethelyzeteket, problémákat a digitális ökoszisztéma potenciális elemeivel. Konklúzió: amire építeni lehet azok a területek, ahol már fejlődés kezdődött.

Az ötlettárra alapozott német okosfalu pilot program agilis fejlesztési folyamatát vették iránymutatóul az Okos Hegyhát Pilot Program tervezése során. Munkájukat összegyűjtötték, dokumentálják, hogy a program pilot jellegének megfeleljenek, és később terjeszthető legyen. Jelenleg munkaközi fázisban van a projekt, éppen meghatározták a víziót, rövid, középtávú programokat és azokat, amik folyamatos fejlesztést igényelnek.

A virtuális tér az 5G-nek köszönhetően sokkal inkább felhasználóbarát lesz, ezért el kell gondolkodni, hogy településeink virtuális másai a saját hasznunkra váljanak.

Újratervezés az új lokalizmus szellemében: az új kor vívmányai új kihívásokat is teremtenek, és ezért új válaszokat kell adni.

„Okos falu, okos térség várható EU fejlesztési keretek, műhelymunka céljának és módszertanának ismertetése” címmel tartott előadástVarga Péter, a Digitális Jólét Program szakértője.

Attól, hogy valami digitális, az nem biztos, hogy okos is. Személyesen számos fejlesztési országos programban aktívan részt vett, jelenleg is dolgozik ilyennel.

El kell engedni a települések határait és térségi gondolkodással kell hozzáfogni a fejlesztéseknek. Csak tanulással lehet elérni, hogy ezek az új módszerek működjenek. Szuverén joga mindenkinek nem lépést tartani a fejlődéssel, de az esetleg az általa vezetett térség fejlődésére is bélyeget nyom. Az okosfalu alapja a tanulás, a változási képesség és a komfortzóna elhagyása.

Átalakítja a piacokat az új digitális fejlődés. A földem többet ér, ha vannak adataim az utóbbi évek adatait arról, hogy mi történt a földemen. Ha felülről mondják meg a fejlesztési irányokat, akkor az megáll a villanyoszlopoknál.

A falu és a mezőgazdaság elvált egymástól, ma már nem így van. A szolgáltatásokat hozzá kell igazítani a gazdasági szerkezethez. A gazdaság kell, hogy vezesse a helyi szolgáltatások szerkezetét. Sokfajta lobby segíthet abban, hogy az EFFA és ESZA keretében támogatható legyen az okosfalu kezdeményezés.

Kiemelt szempont a gazdasági fenntarthatóság, ami értelmezésében elcsúszások tapasztalhatóak manapság. Hiszen az a fenntartható, ami üzleti tervvel alátámasztva mutatja meg a forrásokat, költségeket.

Az okosfalu, okostérség fejlesztésének kiemelt szereplői:

  • Falu, térség (helyi hálózat)
    • Helyi, térségi lakosok, civilek, vállalkozások, szervezetek
    • Térségi önkormányzatok, testületek, polgármesterek
    • Térségi kulcs emberek
    • Térség közszolgáltatások vezetői
    • Egyetemek, kutató intézetek
    • Innovatív vállalkozások, szállítók, szolgáltatók
    • Kormányzati szervezetek
    • Szakmai szerveztek
    • Finanszírozók
      • Támogatások (hazai, EU)
      • Hitelezők, befektetők

A szereplők egyike sem rendelkezik a megoldás ismeretével.

  • Az egyedüli megoldás az együttműködés, a rész tudások és tapasztalatok megosztása, a közös tanulás
  • A legtöbb tudás a megoldásokat működtető „okos” falvakban és térségekben keletkezik
  • A tudáshoz való hozzáférés szükséges az „okos” falu hálózat létrehozása
  • A nemzeti „okos” falu hálózat tagjai az előző oldalon felsorolt szereplők
  • A hálózat működtetését, az együttműködés megvalósítását az innovációs koordinációs központ végzi
  • A fontos a települések, a térségek és a nemzeti hálózat képviselői is kapcsolódjanak az EU hálózataihoz, hazahozzák és megosszák a tapasztalatokat

A továbbiakban a résztvevők a Nemzeti „Okos” Falu Hálózat koncepcióról ötleteltek és terveztek együtt.

TÖOSZ Innovatív Önkormányzatok Klubja nyitott valamennyi TÖOSZ tag számára. Csatlakozzon a munkánkhoz, jelezze részvételi szándékát a TÖOSZ titkárságának! (Kolin Péter kolin@toosz.hu )