Önkormányzatok a klímaváltozás hatásainak kezeléséért - sajtóközlemény
Kutatások szerint a klímaváltozás szempontjából hazánk Európa egyik legsérülékenyebb országai közé tartozik. A rendelkezésre álló információ kevés vagy hiányos, a hazai önkormányzatok és döntéshozóik nincsenek kellőképpen informálva a klímaváltozás településüket, vagy akár hétköznapjaikat érintő káros hatásairól. Nemrég sikeresen zárult az a háromszor kétnapos klímastartégiai képzéssorozat második állomása, amelyen a téma iránt elhivatott polgármesterek, alpolgármesterek és környezetvédelemmel foglalkozó önkormányzati szakemberek vesznek részt, 16 településről 20 fővel.
S A J T Ó K Ö Z L E M É N Y
2017. december 12-étől kezdődően a budapesti TÖOSZ Önkormányzati Információs és Koordinációs Központban szervezünk képzéseket a téma iránt elhivatott településvezetőknek, környezetvédelemmel foglalkozó szakembereknek. A résztvevők a klímakérdésekre keresnek válaszokat, és megoldásokat annak érdekében, hogy a települések időben felkészülhessenek az éghajlatváltozás káros hatásaira. A képzési anyag a TÖOSZ szakmai partnere, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ által kidolgozott tananyagon és módszeren alapul, amely kiegészül norvég és magyar példákkal tekintettel arra, hogy a kapacitásépítés leghatékonyabb módja az egymástól való tanulás.
A képzés folyamán a résztvevők elsősorban saját településük problémáinak megoldására összpontosítanak, konkrét, településükre szabott intézkedéseket dolgoznak ki a környezeti változásokra való felkészülés érdekében. A képzés során helyi, példamutató kezdeményezéseket is megismerhetnek a résztvevők.
2016-ban az Energiaklub a TÖOSZ-szal partnerségben a Klímaválasz program keretében egy sikeres projektet valósított meg magyar önkormányzatoknak azzal a céllal, hogy időben felkészülhessenek a klímaváltozás településüket érintő káros hatásaira.
Ennek megfelelően az első alkalommal a résztvevők megtanulhatták az éghajlatváltozással kapcsolatos alapismereteket, tisztázták a főbb fogalmakat (kitettség, érzékenység, alkalmazkodási kapacitás, sérülékenység) Jó példaként megismerhették a Szekszárdon már évek óta jól működő Klímakör tevékenységét, amely rávilágított arra, hogy a sikeres klímaprogramok kulcsa, hogy az adott település lakói minél érzékenyebben legyenek az éghajlatváltozás problémáira. A Klímakör ezért számos olyan programot szervez a városban, amely a lakosság környezeti érzékenységét és tudatosságát erősíti.
A résztvevők az első képzésen két budapesti közteret is megvizsgáltak hőhullám és intenzív csapadék szempontjából és a tapasztalatokat kiscsoportos munka keretében osztották meg egymással, különböző intézkedési ötletek összegyűjtésével.
A második képzésen norvég partnerek is részt vettek, akik konkrét esettanulmányok segítségével mutatták be az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiáját, a társadalmi bevonás szerepét és jelentőségét a stratégiák készítésébe. Larvik és Hå települések önkormányzatai a szélsőséges időjárás miatt kialakult árvíz helyzet kapcsán konkrét lépéseket dolgoztak ki, majd energiaügyi terveket is készítettek az elkövetkező évekre vonatkozóan.
Mint elmondták: Norvégiában nagyon nagy jelentősége és szerepe van az állampolgárok bevonásának a stratégiák készítésébe. Az önkormányzatok rendszeresen tájékoztatják a lakosságot a szélsőséges időjárással, árvizekkel és egyéb lehetséges kockázati tényezőkkel kapcsolatban.
Kommunikációs készségek és eszközök területét is érintette a képzés, amelynek keretében a résztvevők konkrét gyakorlaton keresztül is kipróbálhatták magukat abban, hogy egy szélsőséges időjárással kapcsolatos éghajlati jelenséget (nagy vihar, hőségriadó, súlyos aszályhelyzet, nagy mennyiségű lezúduló esővíz, hóvihar) hogyan kell jól kommunikálni a lakossággal, milyen akció- és intézkedési terveket kell kidolgozni.
Az utolsó képzési napokon – február 20-21-én a résztvevők, szakértői iránymutatás mellett a saját településükre vonatkozó adaptációs akcióterven fognak dolgozni. A képzésen tanultak eredményeként a résztvevők a megszerzett ismeretek birtokában egy, a saját településére vonatkozó települési „mini” alkalmazkodási stratégiát dolgoznak majd ki az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás céljából.
A projekt HU01-0015-COOPER-B2-2017 azonosítószámmal az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában Kétoldalú Kapcsolatok Nemzeti Alapja keretében meghirdetett COOPER típusú konstrukcióban, az önkormányzati döntéshozók felkészítése a klímaváltozás hatásaira témában nyert támogatást.